A szokásos módon 6-kor indultunk, mindenki nagy örömére. A motivációnk a verseny utáni vidámpark volt.😍
A verseny csak másfél órára volt, szóval tudtunk aludni. Már amikor az edző nem fékezett hirtelen (5 percenként).
Verseny közben szerintem mindenkiben azok az érzések kavarognak, hogy mennyire utáljuk az edzőt, és hogy mennyire nem akarjuk ezt csinálni, és hogy meg akarunk halni, de valahogy mindannyian imádjuk ezt az egészet, és a csapat szinte a 2. családdá válik számunkra.
My babe😍😂
Alvás buszon valami ilyesmi..❤
Xc wouldn't be the same without these amazing girls❤
Szombaton egy rotaty gyűléssel kezdtük a napot, amit a kiutazni akaró diákoknak szerveztek. Szerencsére voltak más cserediákok, és hihetetlen jó érzés volt tanàcsokat adni nekik😊
Utána elmentünk a fogadó csalàdommal a reneszánsz fesztiválra, ami az oktoberfest része. Igazából egy hatalmas vásár az egész, rengeteg jelmezes emberrel.
Este pedig pizzázni mentem egy barátommal, igazàból szerintem ez volt az első, hogy pizzát ettem, amióta itt vagyok.😍
Vasárnap elmentünk megnézni a Hunstville League soccer team meccsét, ahol igazából a barátaim játszanak az iskolából.😄
Meccs után elmentünk a barátnőm házába, és szerintem először voltam spanyolajkú családnál. Először is, rengeteg ember, rengeteg ennivaló, és nagyon jó hangulat. És komolyan meg kell tanuljak spanyolul😍. Aztán elmentünk enni a Canes-be a csapat többi tagjával.
A következő hetem nem kezdődött valami fényesen, mikor is hétfő reggel azzal a tudattal keltem, hogy hál isten, nem kell iskolába menni, de megyünk futni a csapattal a State park-ba,ami igazából egy hatalmas erdő rengeteg túrista útvonallal. Kezdjük azzal, hogy reggel hétkor nem éppen ez volt a legnagyobb vágyam, de hát nem sok választásom volt. Az első 5 mérföld még oké volt (eltekintve attól, hogy kb 5 percenként esett valaki a rengeteg benyúló ág és gyökér miatt) de utána elérkeztünk egy 'az útvonal lezárva építkezés miatt, veszélyes lehet'. Szóval ott álltam vérző térddel, hallgatva a többieket, hogy 'jahhj ne aggódj Fruit, mi tudjuk az utat tovább, még rövidebb is lesz, csak bìzz bennünk, nem kell visszafordulni.'. Hát, aha. Természetesen azzal a laza lendülettel el is tévedtünk. Mire megtaláltuk a kocsikat, nagyjából futottunk egy félmaratont. Legalább a táj szép volt. Aztán amíg vártunk, megcsípett egy darázs. Mondanom sem kell, nem ez volt a legjobb délelőttöm. A nap további részét mindenemet fájlalva otthon töltöttem, majd hogy még jobb legyen a napom, a fogam is elkezdett fájni. Másnap kihagytam a sulit, mert nem voltam épp a legjobb állapotomban, de a fogorvos csak szerdán tudott fogadni. Sebaj, legalább aludhattam 9-ig. A fogorvos köztudottan sosem volt a legkedvencebb helyem, majd mikor 5x gyömöszölte a röntgenező gépet a számba, rá kellett jöjjek, hogy az érzéseim semmit nem változtak. A vègén közölték, hogy nem biztosak benne mi a probléma, holnap menjünk el egy másik fogorvoshoz, aki tud segíteni. Az arcomon nem volt őszinte a mosoly továbbra sem. Reggel edzést azért már nem hagyhattam ki, így Carol (a rotarys irányítom) vett fel a suliból.
Röntgenezés megint nagy örömömre, majd közölték, hogy a leghátsó fogammal valami nem oké, ìgy két választásom van, vagy kihúzzák, vagy pedig egy 1,5 óràs műtéttel eltávolítják a gyökeret. Érthető okokból a második mellett döntöttünk, de mikor megláttuk az árakat, és rájöttünk hogy egy esetleges repülőjegy haza olcsóbb lenne, erősen gondolkoztam azon, hogy igazából tudok élni az az egy fogam nélkül. Természetsen senki nem díjazta az ötletet.
Csapó 3. Délutàn vissza, lélekben felkészültem,hogy bizony most egy órát fogok ülni nyitott szájjal, mikor 5 percet is alig birok ki mozdulatlanul.
Na már most, miután lezsibbasztották a fél arcom, kaptam egy fóliàt a szàmba,hogy ne nyeljem le a fertőtlenító szert, és egyéb dolgokat, majd kitámasztották egy műanyagdarabbal, a következő pillanatban pedig az orvos két keze a számban volt néhány vas eszköz kíséretében, akkor kezdtem ùgy èrezni, hogy nem ez lesz életem legszebb órája. Majd,hogy ezt tetőzzük, az orvos elkezdett kèrdezgetni, az egy nappal később esedékes Homecomingról. Én csak egy pillantàst vetettem rá, hogy ugye most ezt nem gondolta komolyan, hogy én most válaszolni fogok neki, miután a szám teli van minden féle olyan dologgal, ami nem oda való. Mindent összevetve, nem volt annyira borzalmas, de az evés és a beszéd nem volt valami könnyű a nap további részében.
Bioszon egy olyan projektet kellett csinálnunk, hogy több mint egy héten keresztül kellett különbőző dolgokat kipróbálni vele. Komolyan jobb volt mint egy háziállat. Eggcellent🐣🍳😍
Homecoming előtti héten az a hagyomàny, hogy minden nap meg van adva egy téma, és ha akarsz beöltözhetsz ennek megfelelően. Volt Disney,Sport,és super hero day. Az ideiglenes minden napi program (fogorvos) miatt csak az egyik napon sikerült résztvenni, de hihetetlenül ötletes jelmezek voltak😍.
Röntgenezés megint nagy örömömre, majd közölték, hogy a leghátsó fogammal valami nem oké, ìgy két választásom van, vagy kihúzzák, vagy pedig egy 1,5 óràs műtéttel eltávolítják a gyökeret. Érthető okokból a második mellett döntöttünk, de mikor megláttuk az árakat, és rájöttünk hogy egy esetleges repülőjegy haza olcsóbb lenne, erősen gondolkoztam azon, hogy igazából tudok élni az az egy fogam nélkül. Természetsen senki nem díjazta az ötletet.
Csapó 3. Délutàn vissza, lélekben felkészültem,hogy bizony most egy órát fogok ülni nyitott szájjal, mikor 5 percet is alig birok ki mozdulatlanul.
Na már most, miután lezsibbasztották a fél arcom, kaptam egy fóliàt a szàmba,hogy ne nyeljem le a fertőtlenító szert, és egyéb dolgokat, majd kitámasztották egy műanyagdarabbal, a következő pillanatban pedig az orvos két keze a számban volt néhány vas eszköz kíséretében, akkor kezdtem ùgy èrezni, hogy nem ez lesz életem legszebb órája. Majd,hogy ezt tetőzzük, az orvos elkezdett kèrdezgetni, az egy nappal később esedékes Homecomingról. Én csak egy pillantàst vetettem rá, hogy ugye most ezt nem gondolta komolyan, hogy én most válaszolni fogok neki, miután a szám teli van minden féle olyan dologgal, ami nem oda való. Mindent összevetve, nem volt annyira borzalmas, de az evés és a beszéd nem volt valami könnyű a nap további részében.
Bioszon egy olyan projektet kellett csinálnunk, hogy több mint egy héten keresztül kellett különbőző dolgokat kipróbálni vele. Komolyan jobb volt mint egy háziállat. Eggcellent🐣🍳😍
Azért ilyen látvánnyal a futás sem olyan borzalmas..😏
Csütörtökön volt a Homecoming parade, ami ebben az évben először egyben volt az egyetemi parádéval. Igazából annyi az egész, hogy a marching band nyitja, majd rengeteg rengeteg feldíszített kocsiból dobálnak cukrot meg csokit. A két suli, dupla annyi édességet jelentett😏 mindenki másnak, mivel én nem ehettem a fogam miatt.
Este az egyik barátnőmmel mentem a meccsre, és 7:30-ra értünk a stadionhoz, a jàték pedig pont ekkor kezdődött. Természetesen 1000 kocsi, sehol egy szabad parkolóhely, szóval az első 20 percet lazán lekéstük. Az egész x country csapat csak ránk várt.
Ugye itt az a szokás, hogy a fiúk elhívják a lányokat a homecomingra, majd a hoco napján egy úgynevezett "mum"-ot adnak a lányoknak, ami egyébként egy iszonyú ronda dísz, amit a nyakadba kell rakni.
Miután megkaptam az enyémet, már egyáltalán nem tartottam rondának. Csináltak nekem egy star wars-os mumot, és még a nevem is rajta volt😍.
A következő 1,5 óra azzal telt, hogy egymás arcát festettük össze. Na jó, igazából a többiek nagy örömére én festettem össze mindenkiét, miközben a fiúk próbálták elmagyarázni a football szabályait, több-kevesebb sikerrel.
Meccs után elmentünk enni, és a fiúknak volt egy olyan remek ötletük, hogy rendeljük meg a legcsípősebb csirke szárnyat, és versenyezzünk ki tud a legtöbbet enni. Természetesen én azzal kezdtem, hogy csak a szószt kóstóltam meg, de az este további részében már nem èreztem ízeket. Soha többet.😂❤
A homecoming dance is hasonlóan jó volt, de azért meg kell mondjam, sokkal jobban érzem magam a futós ruhámban, smink nélkül, de néha kell ilyen is.😇
Egyik nap Carollal elmentünk anya régi fogadó anyukájához, Mrs. Nash-hez. Nagyon nagyon kedves volt, és nagyon jó volt megismerni. Ebédre tonhal salátát csináltunk. (Ne haragudj anya, hogy el kell keserítselek, de ez ezerszer másabb, mint amit otthon csinálunk😍)
Vasárnap elmentünk egy lovas farmra, mert a tesómnak kellett az egyetemi projektjéhez egy videót készìtenie erről. A fogadó anyukám csak annyit mondott előtte, hogy farm, szóval gondoltam én is megyek velük, de miután megérkeztünk, rá kellett jöjjek, hogy a farm itt nagyjábòl egyenlő a lovakkal. Határozottan állítom, hogy nem ez volt életem legszebb 2 és fél órája, és igen, még mindig nem szeretem a lovakat, és igen, még mindig félek tőlük.
Igazából mostmár tényleg kezd normálissá válni számomra ez az egész.🤗 a nyelvet egyre jobban értem, egyre több embert ismerek, és hihetetlenül jó érzés részese lenni ennek.
🇭🇺🇺🇸2 hónap!!!🇭🇺🇺🇸
Ma (10.13) pontosan 2 hónapja, hogy meghoztam életem egyik legjobb döntését, felszálltam a gépre, hogy elrepüljek Amerikába.
Cserediáknak lenni, tényleg az egyik legeslegjobb, de közben a legrosszabb dolog a világon. Amikor megérkeztem, (majd a reptérről kiérve leolvadt rólam a két réteg ruha) mindenki egyből elkezdett hozzám angolul beszélni. A következő gondolatok cikáztak bennem: "Oh te jó ég, mi az istent csináltam... miért,miért,miért, valaki mentsen meg. Kérlek mondd, hogy csak álmodom. Úristen, semmit nem értek. Ha csak mosolygok és bólogatok talán elhiszik, hogy értem. Igen, ez egy jó taktika. Mikor megy vissza a gép? Még is mi a francot keresek it? Anya..?"
Az első napok voltak csak nehezek, aztán kezdett minden normálissá válni.
Tökéletesen emlékszem, mikor először konstantáltam, hogy itt bizony a juharszirupos, eper lekváros, bacon-ös palacsinta a világ legtermészetesebb dolga reggelire.
Mikor először ettem S'more-t, ami egy pillecukor, két csoki, és 2 keksz között, és rájöttem, hogy én bizony kövér leszek, ha valaki nem állít le.
A másik nagy kedvencem a mogyoròvaj..egyszerűn😍 mikor mondtam a többieknak, hogy úgy alszok, hogy mindkét oldalamon van egy egy üveg, és elhitték, komolyan elkezdtem aggódni, hogy talán túl sokat említettem.
Az első focimeccs, a sulibusz, azok a bizonyos verseny napok, mikor először köszöntek rám iskolán kívül, én meg csak..😍😍
Megvan az is, mikor legelőször rendeltem egyedül az étteremben, és nagyon reménykedtem, hogy a pincér megérti a jelbeszédet.
Mikor valaki hív telefonon, előtte 5 másodpercig bámulom a kijelzőt, és erősen gondolkozom, hogy inkább alvást szimulálok, csak ne kelljen angolul telefonáljak.
Mikor rájöttem, hogy soha az életben nem fogom átváltani a Fahrenheit Celsiusba, és hog ha ráállok a mérlegre, és 125-öt mutat, az nem pontosan azt jelenti, hogy túl sok palacsintát ettem, hanem azt, hogy más mértékegységet használnak.
Mikor elkezdődött a suli, reggel nem kellett ébresztőt állítanom, magától kipattantak a szemeim. Az első pár órám úgy telt, hogy "te jó ég, rettentően utálom ezt az egészet, mikor mehetek már haza? Kérlek szépen mondjátok, hogy japánul beszélt a tanár, és nem csak én nem értek egy szót sem." Aztán mikor páran az osztályból elkezdtek hozzám beszélni, és kérdezősködni, kezdtem jobban érezni magam. Most már ott tartok, hogy a suli lett a kedvenc helyem.😍
Jelenleg a következő tantárgyaim vannak: Angol, Kémia, Matek, Biosz, Német, Amerikai töri, és a legjobb rész Cross Country😍 Itt úgy van, hogy az órák 50 percesek, és 5 perc szüneted van közte, szóval nem olyan egyszerű. Ráadásul minden órád más diákokkal van.
Igen, még mindig van akcentusom, és nem, még mindig nem vicces, sem cuki, és nem, nem kell utánozni.😏 ezt naponta 5x el szoktuk játszani.
Cross Contry az amit talán a legjobban imádok. Hiába kell minden egyes reggel 5-kor kelnem és edzésre menni suli előtt, hiába kell minden egyes nap maradni és futni 40°C-ban.. egyszerűen nem lehet nem szeretni. A versenyek, az egész hangulat..
Nem nagyon tudja kimondani senki a nevem, így elneveztek Fruit-nak. A vezetéknevemmel már meg sem próbálkoztak😂❤
Jah és igen, amíg ti otthon már rég kabátokat viseltek, itt még mindig azon gondolkozom, mikor menjek medencézni.😏
Megvannak azok a bizonyos jó, és rossz pillanatai ennek az egésznek. Rájössz, hogy mennyire nagyon hiányzik mindenki, de elkezded imádni az itteni, új életedet is.
Egyszerűn rettenetesen imádom az egészet, és nem lehetek elég hálás, hogy részese lehetek ennek az egésznek.
Köszönöm srácok, hogy ilyen tökéletessé tettétek ezt az 2 hónapot💕 ti vagytok a legjobbak.
