51💕 peanut butter is life🔥

1 hónap és 21 nap. Azt kell mondjam, imádtam minden percét. Na jó, azért mikor reggelente 5-kor ülök az ágyam szélén, és a hátam közepére sem kívánom a futást, akkor elgondolkozok, miért is csinálom ezt minden egyes reggel. Kezd egyre hidegebb lenni reggelente, van mikor már rendesen fázok, ami elég fura, mert délután meg meg lehet halni a melegtől.
Csütörtökön került megrendezésre a cross country meet a suliban azoknak, akik nincsenek a cross country csapatban. Oké, ez így tényleg elég hülyén hangzik, én sem értettem elsőre. Mi voltunk a segítők (értsd; 1 órán keresztül köröztünk a suli körül, hogy kirakjuk a jelző bólyákat, és felszedjük a szemetet, majd további két óra, hogy mutassuk az utat a futóknak és bíztassuk őket)
A futók közölték, hogy igen motiváló személyiségek vagyunk, mikor úgy próbáltuk bíztatni őket a kijelölt helyünkön, hogy fel ne adják, már majdnem ott vannak. Hát igen, csak kiderült, hogy itt még az első mérföld végén sem voltak, és összesen kettőt kellett futniuk, tehát ugyan ezt a kört még egyszer meg kell tenniük. Utána inkább csöndben maradtunk.
Aztán megjelentek a fiúk a verseny indító légkürttel, ami 5 perc könyörgés után a kezemben kötött ki. Természetesen muszáj volt kipróbálnom 1x. Majd 2x. Majd még párszor. Az egész iskola környék tőlünk zengett, amit természetesen az edző is hallott. Nem szeretném részletezni, másnap hány száz kört futottam büntetésből.
Összegezve, fantasztikus délutànunk volt, egy fantasztikus csapattal💕

Pénteken iskola után az egyik rotarys irányítóm vett fel suli után Dj-vel együtt. Elvittek egy frozen yogurtos helyre és azt kell mondjam majdnem jobb mint majdnem jobb mint a mogyoróvaj..😏 a majdnemen van a hangsúly, mert azt hiszem, komolyan megtaláltam a világ legjobb dolgát.😍

Aztán elkezdtünk készülni a bonfire partyra. Egyre több ember érkezett, egyre több finomabbnál finomabb kaja volt. Volt egy focimeccs 6-kor, szóval Dj-vel 1,5 órára ott kellett hagynunk a rengeteg süteményt. A meccset 45 perc után meguntunk, és mivel még nem volt sötét, elindultunk gyalog hozzájuk. Hihetetlenül fura volt, mert szerintem amióta itt vagyok, még nem is sétáltam sehova. Itt senki nem szokott. A pálya mellett, volt egy rét, ahol különfèle sportokat gyakorolhattak az egyetemisták. Egy pillanatra megakadt a szemem valamin. Egy csapat kviddicst játszott. Igen, felnőtt, egyetemista férfiak, egy seprűvel a lábuk között rohangáltak labdát passzolgatva egymásnak. Nem mondom, hogy én nem próbálnám ki..de azért picit fura volt.

Az este további részében teli ettük magunkat, a zongorával szórakoztunk, kígyót próbáltunk etetni, de nem igazán jött össze, mert lábatlan barátunk nem igazán volt oda a fagyasztott egérért. Az este csúcspontja egyértelműen a s'more készítés volt😍😍 Pillecukor két csoki, és két keksz között. Egyszerűen csak mennyország. 

A szombatról a legtöbb embernek a sokáig alvás jut eszébe. A 6:30-kor csörgő ébresztőm nem éppen segítette elő ezt a dolgot. 8-ra kellett ott lennünk a téren, mert kezdődött a Fair. Igazából ez egy hatalmas vásár, ahol tényleg mindent lehet kapni. Rotatys színekben virslit kellett áruljak 8-tól 10-ig, aztán szabad voltam. 

Dj-vel mint érett 15 évesek, egyből megcéloztuk az arfestést, meg a hajfestést. Természetesen csak 5 évesek álltak előttünk a sorban, de ez nem igazán hatott meg minket. Aztán csak sétálgattunk 4 órán keresztül,és próbáltunk nem felvásárolni minden király dolgot. 

Rengeteg ember köszönt rám, és jött oda megölelni a suliból, én meg csak😍😍😍🙈🙈. Hihetetlenül jó érzés, hogy már nem vagyok ismeretlen, és egyszerűen nem tudok betelni ezzel az érzéssel.

Este a fogadó apukám 60. Szülinapját ünnepeltük, néhány rokon jött csak át vacsorára, de nagyon jól éreztük magunkat.😄

Ma végre tudtam egy picit tovább aludni, aztán templom és matek házi után elmentünk vásárolni a tesómmal. A zoknik kiárusítàson voltak, szóval ezeket nem tudtam otthagyni😏 

Délután végre először elmentem biciklizni, majd természetesen mikor legmesszebb voltam a háztól, kilyukadt a kerekem és sétálhattam haza a biciklimmel együtt. Nem mondom, hogy nem lett volna jobb dolgom, de legalább meg volt a napi edzés. Mikor a fogadadó anyukám enyhe célzást tett, hogy kupi van a szobámban, nekiálltam kitakarìtani, és elrendezni a dolgokat. Természetesen most, hogy rend van, semmit nem találok.

Később tollasoztunk a fogadó anyukámmal, majd házit ìrtam, és már is este van.. holnap meg 6-os edzés..

Igazából, mindenki azt kérdezgeti, mi a kedvenc dolgom itt. A legkézenfekvőbb dolog  ( peanut butter😍😍😍😍) után talán az iskola. De tényleg imádom az egészet.. Megvan az egésznek a feelingje, és egyszerűen nem lehet nem szeretni. 

Vannak rossz, és jó pillanatok, de talán pont ez a tökéletesség teszi tökéletessé.