Megérkeztem!!

Sziasztok! 

Megérkeztem!! Először is, elképesztően fura itt minden, de kezdjük az úttal. 4 körül kiértünk a reptérre, ahol hatalmas sor fogadott minket a becsekkolásnál. Ahogy leadtuk a nagy bőröndöt, és a kísérőm is megérkezett, a búcsúzkodás (és természetesen a családi kép) után megkezdődhetett minden. Elég jó volt, mert a stewardessem beültetett maga mellé az információspultba, és ott kellett várnom, amíg nem indult a járatom. Én szálltam fel először, és én szálltam le utoljára, mikor Frankfurtba értünk. Ez csak egy másfél órás út volt, szóval viszonylag gyorsan eltelt.

Frankfurtban 2 órát kellett várjak, hogy felszállhassak a következő gépre. Nah ez az út már kicsit hosszabb volt. 11 óra. Az első órát viszonylag jól bírtam, aludtam,nézelődtem.. de aztán rájöttem, hogy a következő 10 óra elég hosszú lesz, főleg két üvöltő gyerekkel a gépen.. Az olvasást és a filmnézést gyorsan meguntam, szóval maradt a Filght info, ami abból áll, hogy bámulhatod a kis képernyődön a repülőt, hogy éppen hol tart, mennyivel megy, és milyen magasan vagyunk. Tanúsíthatom, ha folyamatosan bámuljuk, határozottan lassan halad. A lényeg, hogy kétszer is kaptunk kaját. :D

Az érkezés után már felgyorsultak az események, átadtak egy újabb kísérőnek minket, sorban álltunk a vámnál, megszerztük a csomagjainkat. Bár az utóbb kicsit nehezebben ment, mint gondoltam, mert 500 ugyan olyan csomag, és 500 ember, aki mind a maga bőröndjét kereste. Ráadásul futószalagon mentek körben, szóval futottam néhány kört mire lekaptam a majd 24 kilós bőröndöm.

Ahogy kiértünk a váróba, Carol rögtön a nyakamba ugrott, majd amint aláírta a papírt, hogy átvett, bemutatott a fogadócsaládomnak. Mindenki nagyon kedves volt, és próbáltak lassabban beszélni,hogy azért minimálisan megértsem amit mondanak. Ahogy kiszálltunk a lifből a parkolóknál, egy dolog egyből feltűnt. Rettenetesen meleg van akkor is, ha nem süt a nap. Bent az épületekben annyira megy a légkondi, hogy téli kabátban is fáznál, de ahogy kilépsz, megcsap az a bizonyos 40 fok, ès az összes ruhádat ledobnád magadról. Majd újra be a légkondizott kocsiba, ahol megint öltözhetsz fel. Hazafele pedig  megálltunk egy mexikói étteremben. 

Egy dolog ami feltűnt, hogy minden sokkal nagyobb, mint otthon.. a házak, az autók, a boltok, az emberek, minden. Ahogy hazaértünk, körbevezettek, majd szinte rögtön elaludtam, olyan fáradt voltam. 

Reggel arra ébredtem, hogy egy kövér macska fekszik rajtam, és nyalogatja az arcom. Nem túlzok, tényleg kövér. Garfield simán elbújhat mellette. Délelőtt elmentünk templomba, és meg kell mondjam, teljesen más mint otthon. Az épület olyan, mint egy rendes ház. Kb. 15-en voltunk, és egyáltalán nem volt olyan unalmas, mint amire számítottam, még úgy is, hogy szinte semmit nem értettem az egészből. Ebéd után elmentünk vásárolni, egy tényleg hatalmas boltba. Először is, itt a legtöbben olyan bevásárló kocsikkal járnak, amikbe be lehet ülni, és motorosak, hogy még véletlenül se kelljen sétálnod. 

Egész nap zuhogott ez eső, de ez semmit sem változtatott a hőmérsékleten, természetesen még mindig 35-40 fok van. 

Nagyon szuper itt minden, és imádok itt lenni.😍